Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

MH Szociálpolitikai Közalapítvány 2018. évi tájékoztatója

2019.06.06

Az MH Szociálpolitikai Közalapítvány az idén is megküldte a Szövetség számára az éves munkáról szóló tájékoztató anyagot, most ennek alapján néhány gondolatot és számadatot szeretnék közzétenni.
A Közalapítvány 2018-ban valamivel több, mint 84 millió forinttal gazdálkodott, melyből közel 67 millió forint volt a segélyezési keret, ebből 56,5 millió forint az adómentes szociális segélyre és valamivel több, mint 10 millió forint a gyermeküdültetés támogatására került kiutalásra. A szociális segély 74,8 %-a (42,3 millió forint) a gondoskodási körbe tartozók, míg 14,2 millió forint az MH személyi állományába tartozók részére adott összeg volt.
Az MH szociális gondoskodási körébe tartozók - nyugállományú katonák, nyugdíjas közalkalmazottak, özvegyek, árvák és a balesetet szenvedett korábbi hadkötelezettek – jelenlegi létszáma valamivel több, mint 31 ezer fő. Ebből a körből a Közalapítványhoz az érdekvédelmi irodákon és a nyugállományú szervezeteken keresztül 926 kérelem érkezett, melyből csupán 108 került elutasításra. Az elutasítás oka részben az volt, hogy a kérelmező nem tartozott a meghatározott célcsoportba vagy, a szociális helyzet a segélyezést nem indokolta. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy valamennyi kérelem a kuratórium tagjai elé került és minden esetben többségi szavazás döntött, mint ahogy a kuratóriumi tagok döntöttek sok esetben úgy is, hogy egy-egy kérelmező az általánosnál magasabb összegű segélyt kapott. Itt érdemes kitérni arra is, hogy 2018 harmadik negyedévétől az adható segély összege a korábbi 38 650 Ft-ról 50 000.-Ft-ra emelkedett és, ha ehhez hozzáteszem, hogy az összeg egyedi döntéssel tovább is emelhető, már nem meglepő, hogy több alkalommal akár 100 ezer forint is megítélésre került.
Az elfogadott 818 kérelem alapján 716 fő részesült segélyben (102 fő két alkalommal kapott segélyt). Az egy főre eső jövedelem szempontjából a kérelmezők 11,8%-a 50 000 Ft alatti, 12,3%-a 50-70 000 Ft közötti, 25,1%-a 70-90 000 Ft közötti, míg 50,6%-a a 90 000 Ft feletti jövedelemsávba tartozott. Az alábbi grafikon a segélyezettek létszámát és kategóriánként a kiutalt segély összegét tartalmazza:

hka_segely_diagram2.jpg

A Közalapítvány összefoglalójából kiderül, hogy melyek azok az élethelyzetek, amik leggyakrabban szerepeltek az indokolásban. A kérelmezők többsége idős, beteg egyedülálló személy, de sajnos nem ritka az árvák vagy a házaspárok kérelme sem. Továbbra is sokan vannak azok, akik jelentős adósság miatt mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek, míg az alacsony jövedelműek esetén különösen a gyógyszer költségek vagy akár a téli tüzelő beszerzése okoz komoly gondokat. Sajnos már nem nevezhetjük új problémának a nagyon időskoruk életviteli és elhelyezési gondjait, az idősotthoni elhelyezés kérdését és ezzel összefüggésben a növekvő térítési díjak problémáját. Ez utóbbiakra a segélyezés csak átmeneti lehetőség, de végleges és megnyugtató megoldást a Közalapítvány nem tud nyújtani.
Az összefoglaló kiemeli, hogy a Közalapítvány munkájának alapvető biztosítéka az MH KIKNYP érdekvédelmi szakterületén tevékenykedő munkatársak lelkiismeretes munkája, melyet több helyen segítik a nyugdíjas szervezetek is, jó példaként Tapolca, Pápa, Szolnok, Veszprém külön megemlítésre került. Azonban azt is megállapítja - különösen a nyugdíjas szervezeten kívüliek esetében -, hogy még gyakran tapasztalható az információ hiánya. Ennek javítása érdekében a szervezetek részéről az érdekvédelmi irodákkal való együttműködést, a tájékoztatásban és a kérelmek lejuttatásában való nagyobb szerepvállalást tartják szükségesnek. Az évek óta visszatérő felvetést a létszámadatok is alátámasztják, hiszen jól látható, hogy például a nyugdíjas közalkalmazottak terén bőven van még tenni való.
A szervezetek felől viszont gyakran elhangzik és magam is tapasztalom, hogy az adatkezelési szabályok már korábban is, de a szigorúbb GDPR miatt egyre komolyabb nehézségeket okoznak, az elérhetőség, a felkutatás vagy a személyes kapcsolatfelvétel terén. A tagszervezetek oldaláról másik problémának azt látom, hogy vannak szervezetek ahol a tagság életkora inkább a "látogatottak" körébe, mint a "látogatók" közé tartozik. A felsorolt jó példákból kiindulva a tagszervezeteknél, mégis érdemes keresni az alkalmas és vállalkozó személyeket erre a nehéz, de fontos feladatra, aki a helyi érdekvédelmi irodával is szorosan együtt tud működni. Az érdekvédelmi szakterület részéről fontos és szükséges lenne a szakmai felkészítés és továbbképzések többszöri megszervezése.

Sztanó Zsuzsanna nyá. őrnagy
a kuratórium tagja