Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Rendhagyó történelemóra Kiskunhalason

2017.05.18

kkhalas_01.jpg
Sok érdeklődőt vonzott a rendhagyó történelemóra

A Kiskunhalasi Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület május 18-án nyílt klubestet tartott, melyre meghívta a város érdeklődő polgárait. Várakozáson felül sokan, több, mint félszázan, közöttük középiskolás diákok, jelentek meg a Közösségek Háza nagytermében, és töltöttek el együtt majdnem három órahosszát. Elsőként Mester Sándor beszélt a komáromi erődrendszer történetéről, mai állapotáról. Bemutatta a valamikori Brigetio jelentőségét a római birodalom limesében, azaz határának védelmében. Ismertette a vár kiépítésének menetét, korai történetét, majd az ország három részre szakadása után megerősítését, hiszen az ország közepéről egyszer csak végvári szerepbe került a város.

kkhalas_02.jpg

Részletesen beszélt a magyar történelem és hadtörténet egyik legdicsőbb időszakáról az 1848-as tavaszi hadjáratról, melynek súlyponti eleme volt a város térsége, illetve Klapka György és vezértársai, katonái, önkéntesei hősiességéről, mellyel a szabadságharc bukása után még több, mint másfél hónapig védeni, tartani tudták az erődítményt, és értek el kedvező feltételeket – az egyébként gátlástalan – megtorlásra készülő császáriakkal szemben.

kkhalas_03.jpg

Képek, korabeli metszetek és térképvázlatok segítségével szemléltette azt a folyamatot, aminek köszönhetően a hét egységből álló erőd, az 1800-as évek elejétől, 1877-ig tartó időszak építkezéseinek végeztével a „Duna Gibraltárja” címet érdemelte ki. A végén bemutatta a jelenlegi kulturális attrakciókat, történelmi emlékhelyeket, és szólt a körvonalazódó jövőbeni tervekről is.

kkhalas_04.jpg

Kollarics Gábor a milleniumi emlékműveket járta körül. Ismertette azt a művelődéstörténeti szakaszt, ami 1896-tól a XX. század közepéig tartott, és – határoktól, aktuálpolitikai helyzettől függően -, hol emlékművet emelt a honfoglalásnak, a magyar államiságnak, hol pedig lerombolta, átépítette azt. Külön kitért a „turul” szimbólumra, mint a magyar krónikairodalom – és természetesen ezen emlékművek – egyik állandó, visszatérő motívumára. Gazdag képanyaggal ismertette azokat a régészeti, etimológiai, néprajzi, heraldikai, de még ornitológiai elemeket is, melyek ennek a meseszerű, mitikus „madárnak” a totemállatból szoborrá alakulását követték nyomon.

kkhalas_05.jpg

Részletesen szólt a tatabányai emlékműről, mint az egyetlen, és legnagyobb olyan jelenlegi határokon belül lévő turulábrázolásról mely átélte az elmúlt évszázad történelmi viharait, amely ma is fogadja a látogatókat, és „őrzi”, vigyázza az egyik magyarországi főútvonalon áthaladók nyugalmát. Tervek szerint a következő „rendhagyó történelemórára” szeptember 21-én kerülne sor, amikor is a korai Árpád-kor jelentősebb dunántúli hadjáratairól – benne a sokat emlegetett és vitatott „pozsonyi csatáról” is – esik szó. Az egyesület egyébiránt a jövő hónapban kiránduláson járja be Komárom és Tatabánya környékét, meglátogatva a – ma már – ismerőssé vált helyszíneket. Mester Sándor a rendezvény utáni napon, május 19-én pénteken vitt egy csapatot a térségbe, így azután cikkünkben pár frissen készült fotót használhattunk illusztrációként.

Fotók: Kiss István KVNYE tagja, Mester Sándor, Károly Szilvia

Mester Sándor